A cookie-k segítenek szolgáltatásaink biztosításában. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába.
Rendelés


Elkészült az új honlapunk,
mely rendelkezik adatbázisos kereséssel! Olvassátok új és színes lapjainkat, könyveinket, válogassatok és szemezgessetek közülük kedvetek szerint bátran!
Rendeléseiteket valamint kérdéseiteket nagy szeretettel és örömmel várjuk a nap 24 órájában!
Levelek Tennessee-ből
Vissza

£ 0.00



Rövid leírás:
Elődi Pál
Levelek Tennessee-ből
antik (Gondolat), 1967
279 o., kemény kötés védőborítóval
jelenleg nem kapható, de előjegyezhető
Tulajdonságok
Vajon kitalálják-e, melyik nemzet fiai tartották szükségesnek, hogy megtartsák külön összejövetelüket, cocktail partyjukat? Nem csigázom tovább az érdeklődést, természetesen a magyarok. Az összejövetel címe pedig „A magyar egyetemek volt diákjainak és tanárainak cocktail partyja”. Nem kaptam külön meghívót, de ezt az alkalmat nem akartam elszalasztani. Az összejövetelt abban a szállodában rendezték, ahol laktam, de így is eltévedtem, mert a zengzetes Cocktail Hall nevét viselő helyiséget csak hosszas keresés után sikerült meglelnem az épület eldugott majdnem azt írtam: félreeső részén, melyhez szűk és sötét folyosó vezetett. Berendezése nem volt fényes, inkább azt mondhatnám, hogy rendkívül kopott. Egyik végében hajdanában fehérre festett bárpult állt. Gyűrött ruhájú mixer szolgálta fel az italokat, és a választék sem volt bőséges. Mindez azonban csak mellékes külsőség, emberekkel akartam találkozni, s ez meg is történt. Az összejövetelen, az alatt az óra alatt, míg ott tartózkodtam, jobbára csak olyanok jelentek meg, akik 1956-ban hagyták el Magyarországot. Köztük és az 1949-ben eltávozottak között jelentős különbség van. Az összejövetel résztvevői eléggé tartózkodóan viselkedtek, kérdéseimre szűkszavúan válaszoltak. Ez már azért is érthetetlen volt számomra, mert négyszemközt, más alkalommal rendszerint bőbeszédűen fejtegették, magyarázgatták miért kellett elhagyniok az országot, és milyen kitűnően érvényesülnek új hazájukban. Így az ötvenhatosak. A régebbiek sokkal szerényebben és rokonszenvesebben viselkednek, sokat kérdeztek az otthoni helyzetről, a látogatás lehetőségéről, a hazai intézményekkel való kapcsolat kiépítéséről, Budapestről, a tudományos és a mindennapi életről. Az ötvenhatosok lehetőleg semleges témákat érintenek, nem is nagyon érdeklődnek az otthoni helyzetről. Jelenlétünkből arra következtetnek, hogy lényegesen megváltozott, és ez gyengíti önigazolásuk alapjait, ezért lehetőleg kerülték a kérdéseket. A különböző bevándorolt nemzetiségek igyekeznek megtartani nemzeti hagyományaikat, nevüket ritkán változtatják meg. Nem úgy mint volt egyetemi kollégám, az egykori Révész, akit most Mr. Reevesnak neveznek. De ő már az egyetemen is kivívta évfolyamtársai egyhangú utálatát elképesztő stréberségével, és itt sem tagadja meg magát.

Powered by: ParkNet 2015